- Melissa...! Kérlek, segíts! Elpusztít...! Meg...fagyok... Melissa, én vagyok a te démoni éned. Nem megszálltalak, csak Lucifer Nagyúr ezt nem akarja nekem elhinni, mert nem tudom megmagyarázni, hogyan. Azt hiszem, nincs is rá magyarázat. Kapcsolat van köztünk és kész. Régóta figyellek, de használni a testedet... Most tudtam először. Kérlek, ments ki innen!

- Na és, ha te vagy a démon énem? - vontam meg a vállam - mit szólsz hozzá, ha ezt leszarom? Az engedélyem nélkül vittél a Pokol tornácára...

- Hülye ribanc! - a nemtörődömségem úgy látszik, nagyon felbosszantotta Aresa-t - most mondtam, hogy kapcsolat van köztünk! Ha én halok, te velem halsz! Baromarcú!

Ez elgondolkodtatott. De akkor is... Ez csak egy rohadt démoni lotyó. Miért kéne hinnem neki?!

- Nem hiszel nekem? - ezzel bebizonyította, hogy olvasni tud a gondolataimban - rendben, majd a saját bőrödön tapasztalod meg, mi az igazság!

- Hé... Aresa... Ne dühöngj már, hallod? - hirtelen megijedtem, mert mi van, ha tényleg úgy van, ahogy mondja? - elárulnál nekem valamit? Miért zabos rád Lucifer ennyire?

Csönd.

- Aresa... Ne hülyülj már...

Lélegzetvisszafojtva füleltem. Semmi. Aresa, az én állítólagos démoni énem, megszakította velem a kapcsolatot. Itt véget ért az álom, és felébredtem.

Olyan furcsa; nem-is-volt-ez-álom - hangulatban. Valóságosnak tűnt. Túlságosan is. Mégis... Nem tudtam eldönteni. Ez az állapot azóta is tart. Na pá, mentem aludni. Hátha találkozom Aresa-val... De még inkább Luciferrel.... Hmmmm....